Tudom,hogy már nagyon rég nem volt új blog bejegyzés és nem is próbálok mentegetőzni. Mert az egy dolog hogy mostanában nagyon sok dolgom volt (iskola,munka,személyes programok) de leginkább kicsit komolyabb hangvitelű családi konfliktusoknak köszönhető az eltűnésem. Nem szeretném részletezni és kifejteni az okát,de legyen annyi elég hogy igencsak komoly lelki válságba kerültem miatta és nem nagyon tudtam mit is tehetnék. Abba biztos voltam,hogy nem akarom hogy ez az egész hangulat minden egyes bejegyzésemen áthasson és hogy nem akarok naplót csinálni a blogomból. Az is közre játszott a dologba,hogy minden törekvésem ellenére még mindig nem tökéletes a helyesírásom amit már páran megjegyeztek és kicsit úgy éreztem hogy nem vagyok már ide elég az olvasóimnak. Természetesen amit kijavít a magyar helyesírás ellenőrző és észre veszek (mert többször is átszoktam olvasni egy bejegyzést) azt kijavítom,de még így se tökéletes. Viszont az-az igazság,hogy én sokszor észre se veszem egy szóba hogy az úgy helytelen ahogyan én írtam le. Megjegyzem régen ennél sokkal rémesebb volt a helyesírásom meg úgy alapból a magyarul írás se ment,mert értelmezhetetlen volt amit írtam és a fogalmazás módon is ennél sokkal szörnyűbb volt és most hogy megint egy új magyar helyesírási szabályzatot adtak ki az se könnyíti meg a dolgom a bejegyzéseim lektorálásába. Megszokni nem túl könnyű őket és egyszerűen nem találtam magamnak komolyabban arra időt,hogy minden egyes bejegyzésem szóról-szóra átrágjam (ugyanis én sokszor nem is tudom hogy egy szó úgy helytelen ahogy leírtam és sose tudhatni hol hibáztam ) és ez mellett nem is igazán szeretek egy mondatott többször átírni. Ennek az-az oka,hogy mikor én írok akkor az sosincs előre megírva,csak a témát találom ki amiről írni akarok és annak a tartalmát csak közben ahogyan írom az épp aktuális bejegyzést. Szóval mikor írok akkor minden érzésem és gondolatom benne van abba amit írok és már többször átírva nem adja át ugyanazt az érzést amit egy-egy mondat írása közben írtam. Viszont azzal is tisztába vagyok,hogy nem nevezhetem magam igazi bloggernak amíg nem "ölök" több időt a blogom tökéletesítésére,amibe bizony a helyesírás és a kinézet is hozzá tartozik. A bloger kinézet és színkezelőjével még nem igazán tudok boldogulni,tehát abba szeretném a segítségetek kérni hogy kicsit emberi szemhez barátabb színek jelenjenek meg a blogom,mivel erre is sokan panaszkodtak már. A továbbiakban pedig elhatároztam,hogy igenis saját magam az internet segítségével lektorálni fogom az összes blog bejegyzésem ezzel is még jobban törekedve a helyesírásra. Eddig is írhattam volna erről,léphettem volna de őszintén megvallva semmit se akartam erőltetni és mivel még az is közre játszott,hogy nem igazán volt kedvem blog bejegyzést írni így hát nem is írtam. Csak ez az idő alatt még egyedül lehetettem a gondolataimmal sok időm volt,hogy rájöjjek hogy ezt nem is mások miatt kezdtem el,hanem saját magam miatt. Azért kezdtem el blogolni mert leakartam írni a gondolataim egy-egy témával kapcsolatban esetleg pár személyes élményem,tapasztalatom. Valamiért mégis egy idő után kényszeres megfelelési vágyat éreztem az olvasóim felé,nem vettem észre magamon mert lassan kezdett kialakulni az egész. Mindig jobbat és jobbat akartam,sose voltam magammal megelégedve,érdekesebb témákat,szebb kinézetet és pontosabb helyesírást akartam továbbá még többet olvastam és olvastam hogy csiszolhassak a fogalmazás módomon. Ezek mind olyan dolgok a blogomon amiknek még bőven van hova fejlődniük,de úgy döntöttem hogy nem adom fel az első gödörnél! Szerintem aki blogger az ezt az egészet már mind átélte egyszer ahogy a kényszeres bejegyzés írás vágyat is. Nekem is rengeteg ötletem van amiket szeretnék nektek leírni és elmesélni viszont ezek még váratnak egy kicsit magukra. Először is lektorálnom kell a blogom,ezt látom most a legfontosabbnak azután jöhetnek a színek és a kinézet. Persze közben is lesznek bejegyzésem,mert van egy nagyon érdekes tag (még legyen meglepetés melyik) amivel már régóta szemezgetek és én is szeretném megcsinálni meg hát 25-kén lesz megtartva ( ma van hivatalosan a napja egyébkén) a huszadik születésnapom és majd arról is szeretnék egy bejegyzést írni. Pontosabban arról,hogy milyen érzés is belelépni a dupla x-be számomra és arról hogy én hogy éltem meg ezt az egészet. Még lehet,hogy lesz ezeken kívül is egy-két bejegyzés,de jobban csak akkor szeretném újak írásába belevetni magam nagyobb szinten,ha már a lektoráláson és a kinézet megváltoztatásán túl vagyok. Addig is most egyenlőre búcsúzom,legközelebb a már említett felettébb érdekes taggal fogok jönni nektek és közben párhuzamosan ahogy időm engedni a bejegyzéseim is fogom lektorálni,szépen sorjában.
